Mi a szorongás és mit tehetünk ellene?

Mindannyiunknak van valamilyen félelme, ami nem baj mert alapvetően a túlélésünket szolgálja, azzal, hogy fokozza a teljesítőképességet. felkészíti a testet a menekülésre vagy a támadásra.  Az fontos, hogy ez a szorongás ne legyen túlzó mert ez esetben támogatás helyett lebéníthat.

A szorongás túlzó félelem

A szorongásról akkor beszélhetünk amikor valamivel kapcsolatban indokolatlanul túlzó a félelmünk. Például, ha kicsik a gyerekeink akkor nyilván néha előfordul, hogy megbetegszenek belázasodnak de indokolatlan az ettől való folyamatos rettegés. Ha akkor is ezen aggódunk amikor egészségesek akkor ez már nevezhető szorongásnak. A szorongás bármihez kapcsolódhat legyen az valós, vagy csak vélt probléma.

A valóban beteg ember ugyanolyan szorongást él meg a betegsége miatt, mint a hipochonder, csak az elképzelt betegsége okán. Nem az aggódás tárgya a legfontosabb, hanem az, hogy mi hogyan viszonyulunk hozzá. A szorongás tulajdonképpen a tehetetlenség érzésével összekötött félelem amikor úgy érezzük, hogy nem tudunk hatással lenni a történésekre. A félelem a folyamatos nyugtalanság akkor jelent gondot, ha az életünk minden területén érezzük és szinte minden más érzés helyett már csak szorongunk.

A szorongásnak többféle megnyilvánulási formája van

A szorongás megnyilvánulhat testi gondolkodás béli és viselkedésbeli tünetekben. Ezek nagyon változatosak lehetnek.

Testi szinten: szapora szívdobogás, elpirulás, izzadás, gyomorgörcs, száraz száj, mellkasi szorító érzés, hasmenés, görcsös izmok. Hosszútávon álmatlanság, illetve szexuális problémák is kialakulhatnak

Érzelmileg tehetetlenséggel átszőtt feszültséget élhetünk meg. Jellemző az állandó indokolatlan szomorúság az öröm érzés hiánya, általános boldogtalanság érzése. Hosszútávon mindenkivel bizalmatlanok féltékenyek lehetünk. Mindent sötéten látunk napjainkat át szővi az aggódás félelem a várhatóan bekövetkező negatív eseményektől. Jellemző a sértődékenység és akár agresszivitás is. mindig rettegünk valamilyen lehetséges veszélytől. bármiről is legyen szó mindig a legrosszabb lehetőséget vesszük számításba. „A gyerekek biztosan megbetegszenek. Ha gyógyszert kapnak akkor annak biztosan mellékhatásai lesznek.

Alvásproblémák bukkanhatnak fel fáradékonyság feledékenység vagy kényszeresség. Kerüljön kezdjük azokat a helyzeteket, amelyek félelemmel töltenek el. például inkább nem megyünk társaságba nehogy megszégyenül üljünk valami miatt. nem utazunk külföldre mert félünk a repüléstől.

Ebben az a legnehezebb, ha elindul a rettegés spirál akkor az felemészti minden energiánkat. Lefoglalja a figyelmünket gondolatainkat és érzéseinket és nagyon nehéz belőle kiszakadni. Ezekben az esetekben kineziológiai kezeléssel megoldást kaphatunk.

Vannak hajlamosító tényezők

Van, hogy a szorongás semmiből bukkan elő és van, hogy hosszan a mélyben rejtőzködve mérgezi meg a mindennapjainkat. Az, hogy miért és hogyan alakul ki sok találgatás és feltételezés veszi körül, de vannak bizonyos tényezők, amelyek biztosan befolyásolják a kialakulását.

Háttérben meghúzódó okok között szerepelhet az anya és az apa. Az ő szorongásuk összefügg a koragyermekkori kötődési tapasztalatainkkal. Ha az anyánk szorongó akkor jó eséllyel mi is azok leszünk, ami nem meglepő.

A gyermek életében az apa is megjelenik, mint referenciapont. ha az apa szorongó (ez megnyilvánulhat agresszióban, alkoholizmusban dohányzásban) akkor ez is mintaként szolgál a gyermek számára.

Örökölhető is a szorongásra való hajlam

Vannak örökletes tényezők is. a szorongásra való hajlam velünk születik benne van a génjeinkben. Ez gyermekkorunkban a mindennapjaink vannak hatással arra, hogy aktiválódik e ez a gén. Sorselemzés is segíthet tisztábban látni ebben a kérdésben.

A stressztűrő képességünk is jelentősen befolyásolja, hogy szorongóvá válunk-e. hogyan reagálunk a mindennapi stresszre a munkahelyem vagy a párkapcsolatban. Milyen megoldásokat találunk a nehéz anyagi körülményekre, de a haláleset betegség kialakulása is nagy hatással van minderre. Ha túl sok stressz ér egyszerre egy idő után szorongóvá válhatunk.

A személyiségünk is nagy hatással van rá, hogy mennyire vagyunk kitéve a szorongásnak. egyes személyiségtípusok hajlamosabbak rá míg mások kevésbé. Az alacsony önértékelés is oka lehet a szorongásnak. Erre hatással lehetünk, ha dolgozunk az önismeretünkön, és építjük az önbizalmunkat.

A szorongásnak többféle típusa van

Generalizált szorongás, amely folyamatosan fennáll és túlzó állandó aggodalmaskodás. A szorongó az élete minden területén mindenért állandóan aggódik félelemmel telve éli a mindennapjait. koncentrációs zavarokkal küzd feledékeny és fáradékony. Rosszul alszik és alacsony a teljesítménye.

Fóbia: indokolatlan és irracionális félelem valamely személytől állattól vagy helytől. Az agorafóbia nyílt terektől való félelem. A szociális fóbia az emberekkel függ össze és vannak a specifikus fóbiák amely valamilyen állatól, például póktól vagy kígyótól vagy valamilyen helytől való ok nélküli félelem.

Pánik: a szorongás rohamszerű megélése. többnyire gyorsan tetőzik és 10 perc alatt le is zajlik. Az érintett többnyire nem is tudja a kiváltó okot. Tünetei: zavarodottság, szédülés, nehézlégzés, hányinger, heves szívdobogás, izzadás. pánikrohamot átélő félhet akár attól, hogy megőrül és hogy nem tudja kontrollálni önmagát. Esetenként szívrohamnak diagnosztizálják a pánikrohamot meg élők a saját állapotukat.

Kényszeres viselkedés: az illető akarata ellenére jelenlévő kellemetlen gondolatok vagy cselekvési kényszerek. Késztetés, hogy megtegyenek bizonyos rituálékat vagy ismételgetése meg bizonyos dolgokat. ha az egyén tesz ellenük ez komoly szorongással jár. a kényszerek tartalmilag 3 csoportba sorolható erkölcsi a társadalmi konvenciókkal kapcsolatos tilalmas dolgok. a tárgyak elrendezésével összefüggő kényszerek és a tisztasággal kapcsolatos kényszerek.

Poszttraumás stressz szindróma: Minden esetben egyes stressz átélése után alakul ki. az egyén mindenképpen el szeretné kerülni a trauma újra átélését.

Akut stressz zavar: súlyos fizikai vagy lelki sérülésre adott válasz. A tünetek a stressz megjelenésére bukkannak fel és az ok megszűnésével gyorsan csökkennek és elmúlnak.