A verebek újra szállnak

Veres a hajnal,látom még a Holdat, hol a fekete,széles kráterek húzódnak.
A Hold a sírba készül,mert a vérnarancs gyümölcs héját hámozva
felkínálja ízes gyümölcshúsát.
S a lé csak csorog a Földre le, hol a szürke verebek várják mind Őt,
Mint anya a kis tekergőt, mint fiú a lányt, mint vak szem a szivárványt.
A verebek pici csőreikkel habzsolják a lét s boldogok,
Nagy Veréb Apóra gondolnak fenn az égen, ki adott.
A verebek újra szállnak…
Pajkos orcáikon a vérnarancs lé s egyre-egyre jönnek,
Csak csorog – csorog csiklandozva végig, míg benne elmerülnek.