Ugrás a tartalomra

  • Hívj bizalommal! 06 20 540 84 22

  • Tartalomjegyzék erről az oldalról:

    Juhász Gyula: Húsvétra

    Visszaugrás a navigációra
    Az oldal cikkei bevezetőkkel:

    Juhász Gyula: Húsvétra

    Köszönt e vers, te váltig visszatérő
    Föltámadás a földi tájakon,
    Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
    Te zsendülő és zendülő pagony!
    Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
    Fogadd könnyektől harmatos dalom:
    Szívemnek már a gyász is röpke álom,
    S az élet: győzelem az elmúláson.
    Húsvét, örök legenda, drága zálog,
    Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
    Öröm: neked ma ablakom kitárom,
    Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
    Virágot áraszt a vérverte árok,
    Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
    Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
    Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
    Egy régi húsvét fényénél borongott
    S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
    Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
    És neki szánok lombot és zenét.
    E zene túlzeng majd minden harangot,
    S betölt e Húsvét majd minden reményt.
    Addig zöld ágban és piros virágban
    Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
    Mi tehát Húsvét üzenete?
    Mi más is lenne, mint a REMÉNY és a HIT!
    Hit a szeretetben, abban, hogy az ÉLET örök, mert egyetemesen él bennünk és a tudás, hogy valami fenn akarja tartani ezt az örök körforgást. Ezért jött Jézus, ennek hírnökeként. Tavaszra nyár, nyárra ősz, őszre tél, ez az isteni REND, amit vigyáznunk és óvnunk kell helyes szóval, helyes gondolatokkal és helyes tettekkel. Mert minden élő az EGYETEMES REND része.

    Visszaugrás a navigációhoz