Ugrás a tartalomra

  • Hívj bizalommal! 06 20 540 84 22

    Írj e -mailt!

  • Következő program

    Részletek

    Tartalomjegyzék erről az oldalról:

    Önvallomás

    Visszaugrás a navigációra
    Az oldal cikkei bevezetőkkel:

    Önvallomás

    Azzal kezdeném, hogy megtiszteltek a  bizalmatokkal,
    hogy megosztjátok velem az életetek  kis darabkáit.
    Nagyon sok történetben magamra ismerek, hol a jelen, hol
    a tizenegy  néhány évvel ezelőtti kiadásomban.
    Ugyanígy gyötrődtem, nem találtam a helyemet,
    Féltem a  világtól, míg ki nem forrt bennem, hogy
    ki is vagyok valójában és miért is vagyok a Földön. 
    Tudom, hogy sokszor nem egyszerű összeegyeztetni a
    lélek kívánságait vágyait, finomságát és érzékenységét,
    mély együttérzését másokkal a néha igen rideg valósággal.
    A rideg valóság hideg, közönyös és nem néz mélyebben a dolgok mögé, nem 
    lélekkel néz és nem a lelket nézi, nem keresi az okokat,
    csak az okozattal foglalkozik. Nem tudom, hogy mennyire
    foglalkozol önismerettel, vagy a családodban mennyire megszokott dolog ez,
    de bizony sokszor a közvetlen környezetünk nem tud valódi segítséget adni,
    mert nem a lelkedet, hanem csak a személyiségedet látják belőled.
    Azt pedig ugye megtanultad mások visszajelzéseiből, hogy milyen.
    Valódi segítségnek azt nevezem, amikor nem szidjuk le és
    kesergünk egy kaktuszon, hogy miért ilyen szörnyen szúrós,
    hiszen tudjuk, hogy ő kaktusz, hanem a „kaktuszságában” támogatjuk,
    hogy nagy legyen és erős. Remélem érted, mire gondolok. ;) 
    Egy kaktusszal másképp kell bánni, mint egy pipaccsal.
    Máskor nyílik, más táplálásra van szüksége. Nem kérhetem számon rajta,
    hogy miért nem viselkedik úgy, mint egy másik pipacs, hiszen kaktusz!!!!!!!!!!!!
    16 éves koromig kaktusz volt a kedvenc növényem és Stephen Kinget
    olvastam egy szobában nyáron.  Képzelheted az akkori lelki világomat!
    Ma már más a helyzet. Akkor nem gondoltam volna, hogy mindez értem van,
    hogy egy sokkal inkább rám hasonlító életet élhessek,
    egy sokkal nyitottabb lelkülettel, színesebb, egyre inkább kibontakozó egyéniséggel.
    Szóval jó úton jársz, hogy megtaláld magad. Ne add fel!
    Az igazgyöngy a kagyló végterméke, kiizzadja magából azt a felesleget,
    amit a tengeri szennyel való találkozás okozott benne!
    Tudd, hogy érted van minden tapasztalat az életben!

      Teljes vagy! Egész vagy! És a lelked gyönyörű!
    Légy bátor lehántani a hagyma héjakat magadról! 
    Ott vagy TE, mint egy kagylóban az igazgyöngy.

                                                        Teljen végtelen örömöd magadban!             Szeretettel Ági

    Visszaugrás a navigációhoz